2001.évi IX törvény a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai megállapodás (AETR)
A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FUVAROZÁST VÉGZŐ JÁRMŰVEK SZEMÉLYZETÉNEK MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS (AETR)
ÉS ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV
[E dokumentum a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló
1970. július 1-jén, Genfben létrejött
Európai Megállapodás (AETR), az aláírási jegyzőkönyv, az eredeti Megállapodás 1. számú és 3. számú módosításainak ENSZ EGB Titkársága által
1999. május 7-én készített, egységes szerkezetbe foglalt szövegét tartalmazza.]
A NEMZETKÖZI KÖZÚTI FUVAROZÁST VÉGZŐ JÁRMŰVEK SZEMÉLYZETÉNEK MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS (AETR)
A Szerződő Felek,
azzal az óhajjal, hogy a nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás fejlődését és javítását előmozdítsák,
meggyőződve annak szükségességéről, hogy növelni kell a közúti közlekedés biztonságát, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapelvei szerint kell szabályozni a nemzetközi közúti fuvarozást végzők bizonyos munkavállalási feltételeit, és ezen előírások megtartásának biztosítására közösen bizonyos intézkedéseket kell hozni,
megállapodtak az alábbiakban:
1. Cikk
Meghatározások
A jelen Megállapodás alkalmazásában
a) jármű: bármilyen gépjármű vagy pótkocsi; e kifejezés magában foglal bármilyen járműszerelvényt is;
b) gépjármű: bármely olyan önjáró közúti jármű, amelyet rendszerint személyek vagy áruk közúti szállítására, illetve személyek vagy áruk szállítására használt járművek közúti vontatására használnak; e kifejezés nem foglalja magában a mezőgazdasági vontatókat;
c) pótkocsi: gépjárművel vontatott bármely jármű, a félpótkocsikat is beleértve;
d) félpótkocsi: olyan pótkocsi, melyet a gépjárművel oly módon kapcsolnak össze, hogy annak egy része a gépjárműre támaszkodjék, és tömegének, valamint rakománya tömegének jelentős része a gépjárművet terhelje;
e) járműszerelvény: egymással összekapcsolt olyan járművek, amelyek egységként közlekednek a közúton;
f) megengedett legnagyobb össztömeg: a megrakott jármű legnagyobb tömege, amelyet a járművet bejegyező Állam illetékes hatósága megengedetté nyilvánít;
g) közúti fuvarozás: személyek szállítására vagy áruk fuvarozására használt megrakott vagy üres jármű közforgalmi közutakon megtett helyváltoztatása;
h) nemzetközi közúti fuvarozás (nemzetközi közúti szállítás): legalább egy országhatár átlépésével járó közúti fuvarozás;
i) menetrend szerinti járatok: meghatározott időközökben és meghatározott útvonalakon személyeket szállító járatok, amelyek az utasokat előzetesen meghatározott megállóhelyeken veszik fel és teszik le.
A fuvarozási feltételeket, különösen a járatok sűrűségét, a menetrendeket, a díjszabályokat és a fuvarozási kötelezettséget a Szerződő Felek illetékes hatóságai által jóváhagyott és alkalmazásuk előtt a fuvarozó által közzétett, a járatok üzemeltetését meghatározó szabályzat, vagy ezt helyettesítő okmány határozza meg, hacsak ezeket a feltételeket törvény vagy rendelet nem szabályozza.
Azokat a bárki által megszervezett járatokat, amelyek utasok meghatározott kategóriáinak szállítását más utasok kizárásával biztosítják, amennyiben e járatokat a jelen meghatározás első bekezdésének feltételei szerint üzemeltetik, menetrend szerinti járatoknak kell tekinteni. E járatokat, különösen azokét, amelyek munkavállalók szállítását biztosítják munkahelyükre és onnan lakóhelyükre, vagy iskolás gyermekeket szállítanak az iskolába és onnan lakóhelyükre, a továbbiakban ,,különleges menetrend szerinti járatok''-nak nevezzük;
j) gépjárművezető: az a munkabérben részesülő vagy nem részesülő személy, aki a járművet – ha csak rövid ideig is – vezeti, vagy a járművön azzal a szándékkal tartózkodik, hogy a jármű vezetésére – a vezetési feltételeknek megfelelően – készen álljon;
k) a személyzet tagja: a gépjárművezető vagy az alábbi személyek bármelyike, függetlenül attól, hogy munkabérben részesülnek-e vagy sem:
(i) kocsikísérő: az a személy, aki a gépjárművezetőt azzal a szándékkal kíséri, hogy a forgalomban meghatározott műveletekben segítse, és a szokásos módon részt vegyen a szállítási műveletekben, bár a jelen Cikk j) pontja értelmében nem minősül gépjárművezetőnek,
(ii) jegyvizsgáló: az a személy, aki a személyszállító jármű vezetőjét kíséri, és főfeladata a menetjegyek vagy – az utasokat a járművön való utazásra jogosító – egyéb okmányok árusítása vagy ellenőrzése;
l) hét: a hétfő 00.00 óra és a vasárnap 24.00 óra közötti időtartam;
m) pihenőidő: legalább 1 órás megszakítás nélküli időtartam, amely alatt a gépjárművezető szabadon rendelkezhet idejével.
2. Cikk
Hatály
1. A jelen Megállapodást az egyes Szerződő Felek területén minden olyan nemzetközi közúti fuvarozásra alkalmazni kell, amelyet az illető Szerződő Fél vagy bármely másik Szerződő Fél területén bejegyzett járművel végeznek.
2. Azonban,
a) ha a nemzetközi közúti fuvarozási művelet során a személyzet egy vagy több tagja nem hagyja el annak az országnak a területét, ahol rendszeresen végzi munkaköri tevékenységét, az a Szerződő Fél, amelyikhez ez a terület tartozik, lemondhat arról, hogy a személyzetnek ezzel a tagjával vagy e tagjaival jelen Megállapodás rendelkezéseit alkalmazza;
b) kivéve, hogy ha azok a Szerződő Felek, amelyeknek a területén a nemzetközi közúti fuvarozás áthalad, másként állapodnak meg, a jelen Megállapodást nem kell alkalmazni az alábbi járművek nemzetközi közúti fuvarozásaira:
1. Olyan árufuvarozásra használt járművek, amelyeknek (a pótkocsit vagy a félpótkocsit is beleértve) megengedett legnagyobb össztömege a 3,5 tonnát nem haladja meg.
2. Olyan személyszállításra használt járművek, amelyek felépítése és felszereltsége alapján a gépjárművezetővel együtt legfeljebb kilenc személy szállítására alkalmasak, és e célra vannak rendelve.
3. Menetrend szerinti személyszállítására használt járművek, amelyeknek menetrend szerinti útvonala az 50 kilométert nem haladja meg.
4. Olyan járművek, amelyek engedélyezett legnagyobb sebessége a 30 km/h-t nem haladja meg.
5. A fegyveres szolgálatok, polgári védelem, tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelős erők által használt vagy ellenőrzésük alatt álló járművek.
6. Szennyvízelvezetéssel, árvízvédelemmel, víz-, gáz- és áramszolgáltatással, közutak fenntartásával és ellenőrzésével, hulladékgyűjtéssel és ártalmatlanítással, távirat- és telefonszolgálattal, postai küldemények szállításával, rádió és televízió műsorszóró, illetve vevőkészülékek bemérésével kapcsolatban használt járművek.
7. Veszélyhelyzetekben vagy mentési műveletekben használt járművek.
8. Orvosi célokra használt különleges járművek.
9. Cirkuszi és mutatványos berendezést fuvarozó járművek.
10. Különleges üzemzavar-elhárító járművek.
11. Műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú forgalombiztonsági vizsgálatokat végző járművek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy átépített járművek.
12. Magáncélra használt járművekkel nem kereskedelmi forgalomban szállított áruk.
13. Mezőgazdasági üzemekből tejgyűjtésre és a tejtartályok vagy az állati takarmányozásra szánt tejtermékek mezőgazdasági üzemekbe történő szállítását végző járművek.
3. Cikk
A Megállapodás egyes rendelkezéseinek alkalmazása a nem Szerződő Felek területén bejegyzett járművekkel végzett közúti fuvarozásra
1. Olyan Állam területén bejegyzett járművel végzett nemzetközi közúti szállításra, amely Állam nem szerződő fele a jelen Megállapodásnak, a Szerződő Felek a saját területükön legalább olyan szigorú rendelkezéseket alkalmaznak, mint amelyeket a jelen Megállapodás 5., 6., 7., 8., 9. és 10. Cikkei meghatároznak.
2. Olyan Államban bejegyzett jármű esetén, mely nem szerződő fele a jelen Megállapodásnak, bármelyik Szerződő Fél szabadon eldöntheti, hogy a jelen Megállapodás melléklete szerinti menetíró készülék (tachográf) helyett csak a gépjárművezető által kézzel kitöltött napi adatrögzítő lapok vezetését követelje meg.
4. Cikk
Általános alapelvek
Az egyes Szerződő Felek az 5–8. Cikkekben foglalt minimális követelményeknél magasabbat, vagy a maximális követelményeknél alacsonyabbat meghatározhatnak. A jelen Megállapodás rendelkezéseit azokra a gépjárművezetőkre azonban minden esetben alkalmazni kell, akik akár Szerződő, akár nem Szerződő Államban bejegyzett járművel végeznek nemzetközi közúti szállítást.
5. Cikk
Személyzet
1. Az árufuvarozást végző gépjárművezetők legalacsonyabb életkorára az alábbi szabályok vonatkoznak:
a) 18. életév, a legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járműveknél, az esetleges pótkocsikat vagy félpótkocsikat is beleértve;
b) egyéb járműveknél:
21. életév, vagy
18. életév, feltéve, hogy az illető személy rendelkezik az egyik Szerződő Fél által elismert szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal, amely igazolja a közúti áruszállításra szolgáló járművezetők részére tartott tanfolyam sikeres elvégzését. A Szerződő Felek tájékoztatják egymást az országukban hatályos minimális képzési szintekről, és az egyéb olyan érdemleges feltételekről, melyeket a jelen Megállapodás alapján a nemzetközi áruszállítást végző járművezetőktől megkövetelnek.
2. Személyszállítást végző gépjárművezetők legalacsonyabb életkora a betöltött 21. életév.
Azok a gépjárművezetők, akik a gépjármű rendes telephelyétől számított 50 kilométeres körzetet meghaladó útvonalon végeznek személyszállítást, az alábbi feltételek egyikét is teljesíteni kell:
a) legalább egy évig vezettek olyan áruszállító gépjárművet, melynek engedélyezett maximális össztömege a 3,5 tonnát meghaladja;
b) legalább egy évig vezettek személyszállító gépjárművet a jármű rendes telephelyétől számított 50 kilométeres körzetben, vagy a jelen Megállapodás hatálya alá nem tartozó más típusú személyszállító járműveket vezettek, feltéve, hogy az illetékes hatóságok igazolása szerint megszerezték a szükséges gyakorlatot;
c) az egyik Szerződő Fél által elismert szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, mely igazolja, hogy közúti személyszállításra szolgáló járművek vezetői részére szóló oktatási tanfolyamot sikeresen elvégezték.
6. Cikk
Vezetési idők
1. A vezetési idő teljes tartama kétnapi pihenőidő között, vagy egynapi pihenőidő és a heti pihenőidő között (a továbbiakban: ,,napi vezetési idő'') nem haladhatja meg a kilenc órát. Ezt heti két alkalommal tíz órára meg lehet hosszabbítani.
A gépjárművezetőnek maximum hatnapi vezetési időt követően kell a 8. Cikk 3. pont értelmében heti pihenőidőt beiktatnia.
A heti pihenőidőt a hatodik nap végéig el lehet halasztani, amennyiben a hat nap alatt az együttes vezetési idő nem haladja meg a hatnapi vezetési időnek megfelelő maximális időtartamot.
Nem menetrend szerinti nemzetközi közúti személyszállításnál a második és harmadik bekezdésben a ,,hat'' és ,,hatodik'' szavakat a ,,tizenkettő'', illetve ,,tizenkettedik'' szavakkal kell helyettesíteni.
2. A vezetési idő teljes tartama bármely két egymást követő hét időtartamán belül nem haladhatja meg a kilencven órát.
7. Cikk
Megszakítások
1. Négy és fél órás vezetési idő után a gépjárművezető legalább negyvenöt perces megszakítást köteles tartani, kivéve, ha pihenőidőt kezd meg.
2. Ez a megszakítás helyettesíthető a vezetési idő során eloszló vagy közvetlenül ezen időt követő legalább tizenöt perces megszakításokkal, oly módon, hogy az 1. pont rendelkezései teljesüljenek.
3. E megszakítások alatt a gépjárművezető nem végezhet más munkát. E Cikk alkalmazásában a várakozási idő és az az időtartam, ami a járművek kompon vagy vasúton történő szállítására fordítódik, nem minősül egyéb munkának.
4. A jelen Cikknek megfelelően beiktatott megszakítások nem tekinthetők napi pihenőidőnek.
8. Cikk
Pihenőidő
1. A gépjárművezetőnek minden huszonnégyórás időszakban legalább tizenegy óra egybefüggő napi pihenőidőt kell tartania, ami hetenként maximum három alkalommal legalább kilenc egybefüggő órára csökkenthető, feltételezve, hogy a következő hét végéig ezzel egyenértékű pihenőidőt biztosítanak számára.
Azokon a napokon, amikor a pihenőidő nem csökken le az 1. pont első fordulata szerint, azt két vagy három különálló időszakban lehet igénybe venni a huszonnégy órán belül, melyek közül az egyiknek legalább nyolc egybefüggő órának kell lennie. Ebben az esetekben a minimális pihenőidőt tizenkét órára kell felemelni.
2. Minden olyan harmincórás időszakra, amikor a járművön legalább két gépjárművezető van, mindegyik gépjárművezetőnek legalább nyolc óra egybefüggő napi pihenőidőt kell beiktatnia.
3. Minden héten az 1. és 2. pontban megnevezett pihenőidők egyikét heti pihenőidőként, összesen negyvenöt egybefüggő órára meg kell hosszabbítani. E pihenőidőt legalább harminchat egybefüggő órára lehet csökkenteni, ha azt a gépjárművezető a jármű rendes telephelyén vagy saját lakóhelyén tölti el, vagy legalább huszonnégy egybefüggő órára rövidíthető, ha azt máshol tölti el. Minden csökkentést az illető hetet követő harmadik hét vége előtt egybefüggően elöltött, azzal egyenértékű pihenőidővel kell kiegyenlíteni.
4. Az egyik héten kezdődő és a következő héten folytatódó heti pihenőidőt e két hét bármelyikéhez hozzá lehet kapcsolni.
5. A 6. Cikk 1. pontjának negyedik bekezdésében meghatározott személyszállításnál a heti pihenőidő átvihető a következő hétre, és hozzáadható ezen második hétre járó heti pihenőidőhöz.
6. A napi és/vagy heti pihenőidő csökkentéséért ellentételezésként eltöltött pihenőidőt hozzá kell kapcsolni egy legalább nyolc egybefüggő óra másik pihenőidőhöz, és azt az érintett személy kérésére a jármű telephelyén vagy a gépjárművezető lakóhelyén kell eltölteni.
7. A napi pihenőidő eltölthető álló (parkoló) járműben, amennyiben az fekvőhellyel ellátott és fix helyen parkol.
8. A fenti 1. pont rendelkezéseit, függetlenül, ha áru- és/vagy személyszállítást végző gépjárművezető komphajón vagy vasúton szállított járművet kísér, a napi pihenőidőt legfeljebb egy ízben meg lehet szakítani a következő feltételek teljesülésekor:
biztosítják számára, hogy a napi pihenőidő szárazföldön eltöltött részét a napi pihenőidő komphajó fedélzetén vagy vasúton eltöltött része előtt vagy után igénybe vegye,
a napi pihenőidő két része közötti időtartamnak a lehető legrövidebbnek kell lennie, és semmiképpen nem haladhatja meg az egy órát a jármű berakodása előtt vagy berakodása után. Ezen műveletekbe beleszámítanak az elvámolási eljárások is,
a napi pihenőidő mindkét részét a gépjárművezető csak a járműben elhelyezett fekvőhelyen vagy a fekvőhelyes vasúti kocsiban töltheti el.
Az ily módon megszakított napi pihenőidőt két órával meg kell hosszabbítani.
9. Cikk
Kivételek
Feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát, és lehetővé teszi megfelelő parkolóhely elérését, a gépjárművezető a személyek, a jármű vagy a rakomány biztonságának megőrzéséhez szükséges mértékben a jelen Megállapodás rendelkezéseitől eltérhet. A gépjárművezetőnek be kell jegyeznie a menetíró készülék adatrögzítő lapjára vagy a menetlevélre a jelen Megállapodás rendelkezéseitől való eltérés módját és okát.
10. Cikk
Menetíró készülék
1. A Szerződő Feleknek a területükön bejegyzett járművekre előírják a menetíró készülék felszerelésére és használatára az alábbi követelményeket:
a) A menetíró készülék kialakításának, felszerelésének, használatának és vizsgálatának a jelen Megállapodás és a jelen Megállapodás elválaszthatatlan részét képező melléklet követelményeinek kell megfelelni. Azt a menetíró készüléket, amelynek kialakítása, felszerelése, használata és vizsgálata megfelel a Tanács 1985. december 20-i, 3821/85. sz. (EGK) rendeletében foglalt előírásoknak, úgy kell tekinteni, mint amely megegyező e Cikk követelményeivel.
b) Ha a járműre felszerelt menetíró készüléket nem lehet a megszokott és megfelelő módon használni, úgy a személyzet minden tagja köteles az adatrögzítő lapjára megfelelő grafikus jelzéssel, kézírással feljegyezni szakmai tevékenysége időszakaira és a pihenőidőre vonatkozó adatokat.
c) Ha a járműtől való távollétük miatt a személyzet tagjai nem tudják a készüléket használni, úgy kötelesek megfelelő grafikus jelzéssel, kézírással bejegyezni adatrögzítő lapjukra, a távollétükben végzett munkaköri tevékenységeiknek megfelelő különböző időpontjait.
d) A személyzet tagjai kötelesek mindig maguknál tartani és ellenőrzéskor betekintésre bemutatni a folyó hétre, és az előző hét utolsó napjára szóló adatrögzítő lapokat, amikor vezettek.
e) A személyzet tagjainak gondoskodniuk kell arról, hogy a menetíró készülék működőképes és megfelelően kezelhető legyen, valamint a meghibásodott készüléket a lehető legrövidebb időn belül megjavítsák.
2. A munkáltató megfelelő számú adatrögzítő lapot köteles a gépjárművezetőknek átadni, figyelembe véve, hogy e lapok személyre szólók, a szolgálat időtartamát, valamint azt, hogy a sérült vagy az ellenőrző szervek által lefoglalt lapokat esetlegesen pótolni kell. A munkáltató csak a jóváhagyott mintapéldány szerinti, a járműre felszerelt készülék használatára alkalmas lapokat adhat át a gépjárművezetőknek.
3. A munkáltató a jelen Cikk 1. pontjának b), c) és d) bekezdései szerint kitöltött adatrögzítő lapokat az utolsó bejegyzés keltétől számított legalább 12 hónapig kötelesek gondosan megőrizni, és azokat az ellenőrző hatóságok kérésére bemutatni.
11. Cikk
Ellenőrzés a munkáltató részéről
1. A munkáltató köteles a közúti fuvarozást oly módon megszervezni, hogy a személyzet tagjai a jelen Megállapodás rendelkezéseit betarthassák.
2. A munkáltató köteles a rendelkezésére álló valamennyi dokumentum, mint az egyéni ellenőrző könyvek felhasználása alapján a vezetési időt, az egyéb, munkában eltöltött időt és a pihenőidőket rendszeresen ellenőrizni. Ha megállapítja a jelen Megállapodás megszegését, azonnal köteles intézkedni e jogsértés megszüntetése és megismétlődésének megakadályozása érdekében, például a munkaidő és az útvonalak megváltoztatásával.
3. Tilosak a munkabérben részesülő gépjárművezetők részére még prémium vagy bérkiegészítés formájában is azok a plusz kifizetések, amelyek a megtett távolsággal és/vagy a szállított áruk értékösszegével függnek össze, kivéve, ha e kifizetések jellegüknél fogva nem veszélyeztetik a közúti közlekedés biztonságát.
12. Cikk
A Megállapodás érvényesítését szolgáló intézkedések
1. Az egyes Szerződő Felek minden szükséges intézkedést megtesznek a jelen Megállapodás rendelkezései megtartásának biztosítására, különösen a közutakon és a vállalkozások telephelyein végzett ellenőrzések útján. A Szerződő Felek illetékes hatóságai folyamatosan tájékoztatják egymást az e célból meghozott általános intézkedésekről.
2. A Szerződő Felek segítséget nyújtanak egymásnak a jelen Megállapodás alkalmazásában és annak ellenőrzésében.
3. A kölcsönös segítségnyújtás keretében a Szerződő Felek illetékes hatóságai rendszeresen tájékoztatják egymást a rendelkezésükre álló valamennyi alábbi információkról:
a jelen Megállapodásban foglaltakat megszegő külföldi gépjárművezetők szabálytalanságairól és az ezekre kirótt bírságokról;
azokról a bírságokról, amelyeket azokra a belföldi gépjárművezetőkre róttak ki, akik a Szerződő Fél területén követtek el ilyen jellegű jogsértést.
Súlyos jogsértés esetében az információnak a kirótt bírság összegét is tartalmaznia kell.
4. Ha valamely Szerződő Fél területén bejegyzett jármű vezetőjének közúti ellenőrzésekor olyan jogsértéseket állapítanak meg, amelyek megfelelő adatok hiányában az adott ellenőrzéskor nem tárhatók fel, az érintett Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönösen segítik egymást a helyzet tisztázásában. Az esetben, ha ennek érdekében az illetékes Szerződő Fél a vállalkozás telephelyén folytat vizsgálatot, ezen ellenőrzés eredményét közölnie kell a másik érintett Féllel.
13. Cikk
Átmeneti rendelkezések
Az új 10. Cikk – Menetíró készülék – rendelkezései válnak kötelezővé a jelen Megállapodásban szereplő Szerződő Felek számára 1995. április 24-ig. Ezen időpontig érvényben maradnak a régi 12. Cikk – Egyéni ellenőrző könyv – és a régi 12. bis Cikk – Menetíró készülék – rendelkezései.
14. Cikk
Záró rendelkezések
1. A jelen Megállapodás 1971. március 31-ig aláírásra, és azt követően csatlakozásra nyitva áll az Európai Gazdasági Bizottság tagországai és a Bizottságba tanácskozási minőségben felvett Államok részére a Bizottság hatáskörét megállapító dokumentum 8. pontja alapján.
2. A jelen Megállapodást ratifikálni kell.
3. A ratifikálási vagy csatlakozási okmányokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.
4. A jelen Megállapodás nyolcadik ratifikálási vagy csatlakozási okmány letétbe helyezési időpontját követő száznyolcvanadik napon lép hatályba.
5. Minden olyan Állam tekintetében, amely a nyolcadik ratifikálási vagy csatlakozási okmány jelen Cikk 4. pontja szerinti letétbe helyezését követően ratifikálja a jelen Megállapodást vagy csatlakozik ahhoz, a jelen Megállapodás az azt követő száznyolcvanadik napon lép hatályba, miután ezen Állam letétbe helyezte ratifikálási vagy csatlakozási okmányát.
15. Cikk
1. Bármely Szerződő Fél jelen Megállapodást az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett jegyzékkel felmondhatja.
2. A felmondás hat hónappal azon időpont után válik hatályossá, amikor a Főtitkár a vonatkozó jegyzéket kézhez vette.
16. Cikk
A jelen Megállapodás hatályát veszti, ha a hatálybalépése után a Szerződő Felek száma bármely egymást követő tizenkét hónapon át háromnál kevesebb.
17. Cikk
1. A jelen Megállapodás aláírásának, illetve ratifikálási vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezése időpontjában vagy azt követően bármikor bármely Állam az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett értesítéssel kinyilváníthatja, hogy a jelen Megállapodás hatályát kiterjeszti azokra a területre, vagy azok egy részére, amelyeket nemzetközi téren képvisel. Az értesítésben megnevezett terület(ek)re a jelen Megállapodás azon időpontot követő száznyolcvanadik naptól kezdődően alkalmazandó, amikor a Főtitkár ezt az értesítést kézhez vette, vagy ha a jelen Megállapodás e napon még nincs hatályban, úgy a hatálybalépés napjától kezdődően.
2. Bármely Állam, amely az előző pontban foglaltak szerint olyan nyilatkozatot tett, hogy a jelen Megállapodást alkalmazni kívánja az általa nemzetközi téren képviselt területre is, a jelen Megállapodást e területre külön is felmondhatja a jelen Megállapodás 15. Cikke szerint.
18. Cikk
1. A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban két vagy több Szerződő Fél között felmerült nézeteltérést – amennyire lehetséges – a Felek közötti tárgyalások útján kell rendezni.
2. A tárgyalások útján nem rendezett nézeteltérést a szemben álló Felek bármelyikének kérésére választott bírósági eljárás alá kell vetni, és a szemben álló Felek közös megegyezése alapján kijelölt egy vagy több választott bíró elé kell utalni. Ha a választott bírósági eljárás iránti kérelem benyújtásának időpontjától számított három hónapon belül a szemben álló Felek nem tudnak megállapodni a választott bíró vagy bírák kijelölésében, e Felek bármelyike kérheti az Egyesült Nemzetek Főtitkárát, hogy jelöljön ki egyesbírót, aki elé kell majd terjeszteni a vitás esetet döntés céljából.
3. A perben álló Szerződő Felekre az előző pont alapján kijelölt választott bíró vagy bírák ítélete kötelező.
19. Cikk
1. A jelen Megállapodás aláírásakor, ratifikálásakor vagy az ahhoz történő csatlakozáskor bármely Állam kinyilváníthatja, hogy nem tekinti kötelezőnek a jelen Megállapodás 18. Cikkének 2. és 3. pontját. A többi Szerződő Felet az említett pontok nem kötelezik azzal a Szerződő Féllel szemben, amely ilyen fenntartással élt.
2. Ha ratifikálási vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezésekor az Állam, a jelen Cikk 1. pontjában meghatározottól eltérő fenntartással él, az Egyesült Nemzetek Főtitkára közli ezt a fenntartást azokkal az Államokkal, amelyek korábban helyezték letétbe ratifikálási vagy csatlakozási okmányaikat, és azóta sem mondták fel a jelen Megállapodást. A fenntartást elfogadottnak kell tekinteni, ha e közléstől számított hat hónapon belül az említett Államok egyike sem ellenzi annak elfogadását. A fenntartás egyébként elutasításra kerül, és amennyiben az illető Állam fenntartását nem vonja vissza, e tagállam ratifikálási vagy csatlakozási okmányának letétbe helyezése nem lesz joghatályos. A jelen pont alkalmazásában figyelmen kívül kell hagyni azon Államok ellenzését, amelyeknek a csatlakozása vagy ratifikálása fenntartásai miatt a jelen pont értelmében nem joghatályos.
3. Az a Szerződő Fél, amelyik a jelen Megállapodás aláírási jegyzőkönyvében fenntartást jegyzett be, vagy amely a jelen Cikk 1. pontja szerinti fenntartással élt, vagy olyan fenntartást tett, amelyet a jelen Cikk 2. pontja szerint elfogadtak, ezt a fenntartást a Főtitkárhoz intézett jegyzékkel bármikor visszavonhatja.
20. Cikk
1. A jelen Megállapodás három éven át való hatályban létét követően bármely Szerződő Fél az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett értesítésében kérheti, hogy értekezletet hívjanak össze a jelen Megállapodás felülvizsgálatára. A Főtitkár erről a kérésről valamennyi Szerződő Felet értesíti, és a felülvizsgálati értekezletet összehívja, ha az általa küldött értesítés keltétől számított négy hónapon belül a Szerződő Felek legalább egyharmada közölte, hogy ehhez a kérelemhez hozzájárul.
2. Ha az előző pont értelmében értekezletet hívnak össze, a Főtitkár erről valamennyi Szerződő Felet értesíti, és felhívja őket, hogy három hónapon belül terjesszék be javaslataikat, amelyek vizsgálatát az értekezleten szükségesnek tartják. A Főtitkár az értekezlet megnyitása előtt legkésőbb három hónappal valamennyi Szerződő Féllel közli az értekezlet előzetes napirendjét és a beterjesztett javaslatokat.
3. A Főtitkár a jelen Cikk alapján összehívott értekezletre a jelen Megállapodás 14. Cikkének 1. pontjában említett valamennyi Államot meghívja.
21. Cikk
1. Bármely Szerződő Fél a jelen Megállapodás egy vagy több pontjának módosítását javasolhatja. Az Egyesült Nemzetek Főtitkárával közölni kell a javasolt módosítás szövegét, aki azt valamennyi Szerződő Féllel közli, és arról a jelen Megállapodás 14. Cikkének 1. pontjában említett többi Államot tájékoztatja.
2. Azon időponttól számított hat hónapon belül, amikor a Főtitkár a módosító javaslatokat megküldte, bármely Szerződő Fél közölheti a Főtitkárral, hogy
a) a javasolt módosítással szemben ellenvetése van; vagy
b) bár a javaslat elfogadása szándékában áll, annak elfogadáshoz a szükséges feltételek azonban saját Államában még nem teljesültek.
3. Ha valamelyik Szerződő Fél a jelen Cikk 2. b) pontjában meghatározott közlést küld a Főtitkárnak, mindaddig, amíg nem értesítette a Főtitkárt a módosító javaslat elfogadásáról, a módosító javaslattal szemben a közlésre előírt hat hónapos határidő elteltétől számított kilenc hónapon belül ellenvetés tehető.
4. Ha a módosító javaslattal szemben a jelen Cikk 2. és 3. pontja szerint ellenvetést tettek, a módosítást úgy kell tekinteni, mint amelyet nem fogadtak el és az nem hatályos.
5. Ha a módosító javaslattal szemben nem tettek ellenvetést a jelen Cikk 2. és 3. pontja alapján, a módosítást a következő időponttól kezdődően kell elfogadottnak tekinteni:
a) ha egyik Szerződő Fél sem tett közlést a Főtitkárhoz a jelen Cikk 2. b) pontja alapján: a jelen Cikk 2. pontjában említett hat hónapos határidő elteltével,
b) ha bármely Szerződő Fél a Főtitkárhoz közlést tett a jelen Cikk 2. b) pontja szerint: az alábbi két időpont közül a korábbi időpontban:
abban az időpontban, amikor valamennyi ilyen közlést tett Szerződő Fél tájékoztatja a Főtitkárt arról, hogy a módosító javaslatot elfogadja, legkorábban azonban a jelen Cikk 2. pontjában jelzett hat hónapi határidő lejárta előtt, ha az elfogadást tartalmazó valamennyi értesítést e hat hónapos határidő előtt tették meg;
a jelen Cikk 3. pontjában jelzett kilenc hónapos határidő elteltével.
6. Minden módosítás három hónappal azon időpontot követően lép hatályba, amikor azt elfogadottnak tekintik.
7. A Főtitkár a lehető legrövidebb időn belül értesíti valamennyi Szerződő Felet, hogy tettek-e ellenvetést a módosító javaslattal szemben a jelen Cikk 2. a) pontja alapján, és hogy valamelyik Szerződő Fél a jelen Cikk 2.b) pontja szerinti közlést intézett-e hozzá. Ha egy vagy több Szerződő Fél tett ilyen közlést, a Főtitkár ezt követően értesíti valamennyi Szerződő Felet arról, hogy e Szerződő Fél vagy Felek, amely, illetve amelyek ilyen közlést tettek, kifogást emelnek-e a módosító javaslattal szemben vagy elfogadják azt.
8. Függetlenül a jelen Cikk 1–6. pontjában meghatározott módosítási eljárástól, a jelen Megállapodás mellékletét módosítani lehet valamennyi Szerződő Fél illetékes hatóságai közötti megegyezés útján is. Ha valamely Szerződő Fél illetékes hatósága kijelentette, hogy belső jogszabályai alapján a hozzájárulásának érvényessége külön felhatalmazástól vagy a törvényhozó szerv jóváhagyásától függ, az érintett Szerződő Fél illetékes hatóságának hozzájárulását e melléklet módosításához csak akkor lehet megadottnak tekinteni, ha az illetékes hatóság értesíti a Főtitkárt, hogy a szükséges felhatalmazást vagy jóváhagyást megkapta. Az illetékes hatóságok közötti megegyezésben meg kell határoznia a melléklet módosításának hatálybalépési időpontját, és azt is ki lehet mondani, hogy az átmeneti idő alatt a régi melléklet a módosított melléklet mellett egészben vagy részben hatályban marad.
22. Cikk
1. A jelen Megállapodás mellékletének 1. és 2. függeléke a jelen Cikkben meghatározott eljárással módosítható.
2. A Szerződő Fél kérelmére a jelen Megállapodás mellékletének 1. és 2. függelékében javasolt módosításokat az Európai Gazdasági Bizottság Közúti Közlekedési Főmunkacsoportja véleményezi.
3. Ha a módosítást a jelenlévő és szavazó tagok többsége elfogadja, és e többség magában foglalja a jelenlévő és szavazó Szerződő Felek többségét, a Főtitkár közli a módosítást valamennyi Szerződő Fél illetékes hatóságával elfogadás céljából.
4. A módosítás elfogadásra kerül, ha a módosítás keltét követő hat hónapon belül a Szerződő Felek illetékes hatóságainak kevesebb, mint egyharmada értesíti a Főtitkárt a módosítással kapcsolatos kifogásáról.
5. A Főtitkár valamennyi Szerződő Féllel közli az elfogadott módosítást, és az értesítés keltétől számított három hónap leteltével lép hatályba.
23. Cikk
A jelen Megállapodás 20. és 21. Cikkében említett értesítéseken kívül az Egyesült Nemzetek Főtitkára értesíti a jelen Megállapodás 14. Cikkének 1. pontjában említett Államokat
a) a jelen Megállapodás 14. Cikke szerinti ratifikálásokról vagy csatlakozásokról;
b) a jelen Megállapodás hatálybalépési időpontjairól a 14. Cikknek megfelelően;
c) a jelen Megállapodás 15. Cikke szerinti felmondásairól;
d) a jelen Megállapodás 16. Cikke szerinti megszűnéséről;
e) a jelen Megállapodás 17. Cikke szerint kapott értesítésekről;
f) a jelen Megállapodás 19. Cikke szerint kapott nyilatkozatokról és értesítésekről;
g) bármely módosítás jelen Megállapodás 21. Cikke szerinti hatálybalépéséről.
24. Cikk
A jelen Megállapodás – elválaszthatatlan részét képező – Aláírási Jegyzőkönyvnek ugyanaz a hatálya, érvénye és érvényességi időtartama, mint magának a jelen Megállapodásnak.
25. Cikk
A jelen Megállapodás eredeti példányát 1971. március 31. után letétbe kell helyezni az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál, aki arról hitelesített másolatokat küld a jelen Megállapodás 14. Cikke 1. pontjában említett valamennyi Államnak.
Melléklet – Menetíró készülék
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Típusjóváhagyás
1. Cikk
A menetíró készülék típusának vagy az adatrögzítő lap mintapéldányának jóváhagyására irányuló kérelmeket a megfelelő leírással együtt a gyártó vagy megbízottja nyújtja be a Szerződő Félhez. A menetíró készülék bármely típusának vagy az adatrögzítő lap bármely mintapéldányának jóváhagyására vonatkozó kérelmet csak egy Szerződő Félhez lehet benyújtani.
2. Cikk
A Szerződő Fél bármilyen típusú menetíró készülékhez, illetve adatrögzítő lap mintapéldányához adja meg jóváhagyását, amely megfelel a jelen melléklet 1. függelékében rögzített követelményeknek, feltéve, hogy a Szerződő Félnek módjában áll ellenőrizni, hogy a sorozatgyártási modellek megfelelnek a jóváhagyott prototípusnak.
A jóváhagyott minta bármely módosításához vagy kiegészítéséhez újabb típusjóváhagyást kell kérni attól a Szerződő Féltől, amely az eredeti típusjóváhagyást engedélyezte.
3. Cikk
A Szerződő Felek a kérelmező részére jóváhagyási jelet adnak ki, amelynek egyeznie kell a 2. függelékben feltüntetett mintára menetíró készülék mindegyik típusa vagy az adatrögzítő lap mindegyik mintapéldánya tekintetében, amelyet a 2. Cikk értelmében jóváhagynak.
4. Cikk
Azon Szerződő Fél illetékes hatóságai, amelyhez típusjóváhagyás iránti kérelmet nyújtottak be, az általuk jóváhagyott vagy elutasított minden egyes menetíró készülék-típus vagy adatrögzítő lap-mintapéldány esetében, vagy megküldik egy hónapon belül a többi Szerződő Fél hatóságaihoz a jóváhagyásról kiállított bizonyítvány és a megfelelő leírás egy-egy példányát, vagy elutasítás esetén értesítik e hatóságokat az elutasításról és annak okairól.
5. Cikk
1. Ha valamely Szerződő Fél, amely a 2. Cikk szerinti típusjóváhagyást engedélyezte, megállapítja, hogy bizonyos, általa kibocsátott típus jóváhagyási jellel ellátott menetíró készülék vagy adatrögzítő lap nem felel meg az általa jóváhagyott prototípusnak, meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a sorozatgyártási minták megfeleljenek a jóváhagyott prototípusnak. A megtett intézkedések szükség esetén a típusjóváhagyás visszavonására is kiterjedhetnek.
2. A típusjóváhagyást kiadó Szerződő Fél abban az esetben vonja vissza a jóváhagyást, ha a jóváhagyott menetíró készülék vagy adatrögzítő lap nem felel meg a jelen mellékletben vagy függelékeiben foglaltaknak, vagy a használat során olyan általános hibát mutat, amely alkalmatlanná teszi a rendeltetésszerű használatra.
3. Ha a típusjóváhagyást kiadó Szerződő Felet egy másik Szerződő Fél értesíti az 1. és 2. pontban említett esetek valamelyikéről, akkor az utóbbi Szerződő Féllel történt konzultációt követően ő is köteles megtenni az 1. és 2. pontokban meghatározott intézkedéseket az 5. pontban foglaltak figyelembevételével.
4. Az a Szerződő Fél, amely meggyőződik arról, hogy a 2. pontban hivatkozott esetek valamelyike felmerül, további értesítésig megtilthatja a menetíró készülék vagy az adatrögzítő lapok forgalomba hozatalát és üzembe helyezését. Ugyanez vonatkozik az 1. pontban említett esetekben az előzetes ellenőrzés alól mentesített menetíró készülékre vagy adatrögzítő lapokra, ha a gyártó megfelelő figyelmeztetés ellenére sem hozza összhangba az eszközt a jóváhagyott modellel vagy a jelen melléklet követelményeivel.
A Szerződő Felek illetékes hatóságai valamennyi esetben egy hónapon belül értesítik egymást a típusjóváhagyás visszavonásáról vagy az 1., 2. és 3. pont alapján meghozott bármely egyéb intézkedésekről, és megjelölik azok indokait.
5. Ha a típusjóváhagyást kibocsátó Szerződő Fél vitatja a vele közölt, az 1. vagy 2. pontban meghatározott esetek bármelyikének fennállását, az érintett Szerződő Felek megkísérlik a vita rendezését.
6. Cikk
1. Az adatrögzítő lap mintájának típusjóváhagyását kérelmező fél köteles meghatározni kérelmében a menetíró készülék azon típusát vagy típusait, amely(ek)ben a kérdéses lapot használni kívánják, és köteles az ilyen típusú készülék(ek)et rendelkezésre bocsátani a lap vizsgálatához.
2. Az egyes Szerződő Felek illetékes hatóságai feltüntetik az adatrögzítő lap mintapéldányára vagy a típus-jóváhagyási engedélyt vagy a menetíró készülék azon típusát (típusait), amely(ek)ben a mintalap használható.
7. Cikk
Egyik Szerződő Fél sem tagadhatja meg a menetíró készülékkel felszerelt jármű nyilvántartásba vételét, vagy nem tilthatja meg az ilyen jármű üzembe helyezését vagy használatát a menetíró készülékkel kapcsolatos okból, ha a készülékre elhelyezték a 3. Cikkben említett típus-jóváhagyási jelet és a 9. Cikkben említett felszerelési táblát.
8. Cikk
A menetíró készülék típusának vagy az adatrögzítő lap mintapéldányának jelen melléklet szerinti típusjóváhagyását elutasító vagy visszavonó határozatnak részletesen tartalmaznia kell azokat az indokokat, amelyek az elutasítás vagy a visszavonás alapjául szolgáltak. A határozatot közölni kell az érintett féllel, akit egyidejűleg tájékoztatni kell a Szerződő Felek törvényei alapján rendelkezésére álló jogorvoslatokról és a jogorvoslatra rendelkezésre álló határidőkről.
II. Felszerelés és ellenőrzés
9. Cikk
1. Azok a szerelők vagy műhelyek jogosultak a menetíró készülékek felszerelésére és javítására, melyeket a Szerződő Felek illetékes hatósága ebből a célból feljogosított, miután e hatóságok – ha úgy kívánják – meghallgatták az érintett gyártók véleményét.
2. A feljogosított szerelő vagy műhely a felhelyezett zárjelen a saját megkülönböztető jelét használja. A Szerződő Fél illetékes hatósága nyilvántartást vezet az alkalmazott megkülönböztető jelekről.
3. A Szerződő Felek illetékes hatóságai kölcsönösen átadják egymásnak feljogosított szerelők vagy műhelyek jegyzékét és az alkalmazott megkülönböztető jelek másolatát is.
4. Az 1. függelékben foglaltak szerint felerősített felszerelési táblával kell igazolni, hogy a menetíró készülék felszerelése a jelen mellékletben foglalt követelményeknek megfelel.
III. A berendezés használata
10. Cikk
A munkáltató és a gépjárművezető kötelesek gondoskodni a készülék előírásszerű működéséről és rendeltetés szerinti használatáról.
11. Cikk
1. A gépjárművezetők nem használhatnak szennyezett vagy sérült adatrögzítő lapokat. A lapokat ezért megfelelő módon védeni kell.
Abban az esetben, ha a bejegyzéseket tartalmazó lap megsérül, a gépjárművezetőnek azt a pótlásként használt tartaléklaphoz csatolnia kell.
2. A gépjárművezetők a szolgálatba lépésük időpontjától kezdve kötelesek az adatrögzítő lapokat minden olyan napon használni, amikor járművet vezetnek. Az adatrögzítő lapot nem szabad a napi munkaidő vége előtt kivenni, hacsak a kivételét egyébként nem engedélyezték. Az adatrögzítő lapot nem lehet hosszabb időtartam rögzítésére használni, mint amilyen időtartamra a használata szól.
Ha a gépjárművezető a járműre felszerelt készüléket a járműtől való távolléte miatt nem tudja használni, abban az esetben az egyes időszakokat kézzel, automatikus rögzítéssel vagy más módon olvashatóan és a lap beszennyezése nélkül kell feljegyeznie a lapra.
Ha több gépjárművezető utazik a járművön, abban az esetben annak a gépjárművezetőnek az adatrögzítő lapjára kell írni az 1. függelék II. fejezete 1–3. pontjai szerinti adatokat, aki a járművet ténylegesen vezeti.
3. A menetíró készülék kialakításának olyannak kell lennie, hogy az ellenőrzésre jogosult személy számára a készülék esetleges felnyitása után lehetővé váljék az ellenőrzés időpontját megelőző kilenc órára vonatkozó adatok leolvasása a lap tartós deformálása, megrongálása vagy beszennyezése nélkül.
A menetíró készülék kialakításának további feltétele, hogy a doboz felnyitása nélkül ellenőrizhető legyen a folyamatos adatrögzítés.
4. Az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására a gépjárművezető köteles bemutatni a folyó hét vezetéssel eltöltött napjaira, és az előző hét utolsó vezetéssel eltöltött napjára vonatkozó adatrögzítő lapokat.
Melléklet – 1. függelék
A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK KIALAKÍTÁSÁVAL, VIZSGÁLATÁVAL FELSZERELÉSÉVEL
ÉS ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
I. MEGHATÁROZÁSOK
A jelen függelékben
a) menetíró készülék: közúti gépjárművekbe szerelendő készülék, amely automatikusan vagy félautomatikusan feltünteti és rögzíti a járművek mozgásának és vezetőik bizonyos munkaidőszakainak adatait;
b) adatrögzítő lap: a rögzített adatok befogadására és megőrzésére szolgáló lap, amelyet a menetíró készülékbe kell helyezni, és amelyre a menetíró készülék jelölőeszközei folyamatosan beírják a rögzítendő adatokat;
c) a menetíró készülék állandója: azt a számjegyadatot jelenti, amely megadja a megtett 1 kilométeres távolság feltüntetéséhez és rögzítéséhez szükséges bemenőjel értékét; ezt az állandót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (k = ... fordulat/km) vagy kilométerenkénti impulzusokban (k = ... imp/km) kell kifejezni;
d) a jármű jellemző együtthatója: azt a számjegyadatot jelenti, amely megadja a járműnek a menetíró készülékhez kapcsolódó része (sebességváltó kimenőtengelye vagy a keréktengely) által kibocsátott kimenő jel értékét, miközben a jármű normál vizsgálati körülmények között (lásd a jelen függelék VI. fejezetének 4. pontját) egy mért kilométernyi távolságot tesz meg. A jellemző együtthatót vagy kilométerenkénti fordulatszámban (W = fordulat/km) vagy kilométerenkénti impulzusokban (W = ... imp/km) kell megadni;
e) a gumiabroncsok tényleges kerülete: azon távolságok átlaga, amelyet a járművet mozgató egyes kerekek (hajtott-kerekek) egy teljes fordulat során megtesznek. E távolságok mérését normál vizsgálati körülmények között (lásd a jelen függelék VI. fejezetének 4. pontját) kell elvégezni, és 1 = ... mm-ben kell kifejezni.
II. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ÉS FUNKCIÓI
A menetíró készüléknek alkalmasnak kell lennie az alábbiak rögzítésére:
1. a jármű által megtett távolság;
2. a jármű sebessége;
3. vezetési idő;
4. egyéb munkával eltöltött vagy készenléti idők;
5. a munka megszakítások és a napi pihenőidők;
6. az adatrögzítő lapot tartalmazó doboz felnyitása;
7. az elektronikus menetíró készülék esetében, amely a távolság- és sebességérzékelő elektromos úton közvetített jeleivel működő készülék, a regisztráló berendezés tápfeszültség-ellátásában (a világítást kivéve), valamint a távolság- és sebességérzékelő tápfeszültség-ellátásában bekövetkező 100 ezredmásodpercnél hosszabb tápfeszültség-megszakadás, továbbá a távolság- és sebességérzékelőhöz vezető jel megszakadása.
Két gépjárművezető által használt járművek tekintetében a menetíró készüléknek egyidejűleg, de megkülönböztethetően és két külön lapon kell rögzítenie a 3., 4. és 5. pontban felsorolt idők adatait.
III. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A) Általános szempontok
1. A menetíró készülék az alábbi részekből áll:
a) Vizuális műszerek, amelyek a következőket mutatják:
megtett távolságot (kilométer-számláló),
sebességet (sebességmérő),
időt (óra).
b) Az adatrögzítő műszerek a következők:
kilométer-számláló,
sebességet rögzítő készülék,
egy vagy több időrögzítő készülék, amelyek megfelelnek a III. fejezet C) 4. pontjában rögzített követelményeknek.
c) Jelölő eszköz, amely az adatrögzítő lapon külön-külön tünteti fel a következőket:
az adatrögzítő lapot tartalmazó doboz minden egyes felnyitását,
a II. fejezet 7. pontjában meghatározott elektronikus menetíró készülék esetében a menetíró készülék tápfeszültség-ellátásában történt 100 ezredmásodpercet meghaladó tápfeszültség-megszakadást (a világítás kivételével), legkésőbb a tápfeszültség-ellátás újbóli bekapcsolásakor,
a II. fejezet 7. pontjában meghatározott elektronikus menetíró készülék esetében a távolság- és sebességérzékelő tápfeszültség-ellátásában 100 ezredmásodpercet meghaladó tápfeszültség-megszakadást, és a távolság- és sebességérzékelőhöz vezető jel megszakadását.
2. Az előzőekben felsorolt eszközök bármiféle kiegészítése nem zavarhatja a kötelezően előírt műszerek megfelelő működését vagy leolvasását.
A menetíró készüléket minden ilyen természetű kiegészítő jelzőszerkezettel együtt kell jóváhagyásra benyújtani.
3. Anyagok
a) A menetíró készülék valamennyi alkatrészének stabil, megfelelő mechanikus ellenállású anyagúnak, továbbá az elektromos és mágneses jellemzőkkel rendelkező anyagokból kell készíteni.
b) A menetíró készülék valamely alkatrészét vagy a gyártásához felhasznált anyag mindennemű módosítását alkalmazás előtt jóváhagyásra be kell terjeszteni ahhoz a hatósághoz, amely a menetíró készülék típusjóváhagyását engedélyezte.
4. A megtett távolság mérése
A megtett távolság mérése és rögzítése történhet
mind az előre-, mind pedig a hátramenet figyelembevételével, vagy
csak az előremenet figyelembevételével.
A hátramenetek rögzítése semmiképpen sem befolyásolhatja a többi adat rögzítésének egyértelműségét és pontosságát.
5. A sebesség mérése
a) A sebességmérés tartományának a típus-jóváhagyási engedélyben meghatározottak szerintinek kell lennie.
b) A mérőkészülék saját frekvenciájának és csillapításának olyannak kell lennie, hogy a sebességet mutató és rögzítő műszerek a mérés tartományán belül követhessék a 2 m/s2-ig terjedő gyorsulási változásokat az elfogadott tűréshatárokon belül.
6. Időmérés (óra)
a) Az óra utánállítására szolgáló mechanizmus irányítását az adatrögzítő lapot tartalmazó doboz belsejében kell elhelyezni; az adatrögzítő lapon automatikusan rögzíteni kell e doboz minden felnyitását.
b) Ha az adatrögzítő lap továbbító mechanizmusát az óra működteti, akkor az óra teljes felhúzás utáni pontos működési időtartamának legalább 10%-kal hosszabbnak kell lennie, mint az adatrögzítő lappal való teljes feltöltöttség mértékének megfelelő adatrögzítési idő.
7. A készülék megvilágítása és védelme
a) A menetíró készülék vizuális műszereit megfelelő, nem vakító fényű világítással kell ellátni.
b) A megfelelő használat biztosítása érdekében a menetíró készülék minden belső alkatrészét védeni kell a nedvesség és a por ellen. Az alkatrészeket zárjellel ellátható burkolatok alkalmazásával adathamisítás elleni védelemmel is el kell látni.
B) Leolvasásra szolgáló műszerek
1. A megtett távolság mutatója (kilométer-számláló)
a) A menetíró készüléknek legalább 0,1 kilométeres pontossággal kell mutatnia a megtett távolságot. Fontos, hogy a 100 métereket mutató számokat egyértelműen meg lehessen különböztetni az egész kilométereket mutató számoktól.
b) A kilométer-számlálón lévő számoknak jól olvashatóaknak, és látható magasságuknak legalább 4 mm-nek kell lenniük.
c) A kilométer-számlálónak legalább 99.999,9 kilométerig kell mutatnia az értékeket.
2. Sebességmutatók (sebességmérő)
a) A mérési tartományon belül a sebességskálát egységesen 1, 2, 5 vagy 10 km/h-s fokozatbeosztással kell ellátni. A sebességfokozat-beosztás (két egymást követő jel közötti távolság) mértéke nem haladhatja meg a skálán feltüntetett legnagyobb sebesség 10%-át.
b) A mért tartományon túli részt nem kell számokkal jelölni.
c) A skálán lévő, 10 km/h sebességkülönbséget jelző minden egyes térköz hosszának legalább 10 mm-nek kell lennie.
d) A tűs jelzőberendezésen a tű és a menetíró készülék számlapja közötti távolságnak nem szabad meghaladnia a 3 mm-t.
3. Időmérő (óra)
Az időmérő – a menetíró készüléket kívülről nézve – jól látható legyen. Az időmérőnek tisztán olvasható, egyértelműen azonosítható értékeket kell mutatnia.
C) Adatrögzítő műszerek
1. Általános szempontok
a) Minden készüléket az adatrögzítő lap formájától (szalag vagy korong) függetlenül olyan jellel kell ellátni, amely lehetővé teszi az adatrögzítő lap megfelelő behelyezését oly módon, hogy az órán mutatott idő és a nyilvántartó lapon szereplő időjelzés egymásnak való megfeleltetése biztosítva legyen.
b) Az adatrögzítő lapot továbbító mechanizmusnak olyannak kell lennie, hogy biztosítsa az adatrögzítő lap holtjáték nélküli mozgását, egyszerű behelyezhetőségét és eltávolíthatóságát.
c) A korong alakú adatrögzítő lapok esetében a lapmozgató szerkezetet az óraműnek kell szabályoznia. Ebben az esetben a lapnak – a sebesség rögzítésére használt terület szélét jelölő gyűrű belső oldalán mérve – óránként legalább 7 milliméter sebességgel folyamatosan és egyenletesen kell forognia.
A szalagos berendezés esetében, amelyben a lapmozgató szerkezetet az óramű szabályozza, az egyenes vonalú, előre haladó mozgás sebességének legalább 10 milliméter/órának kell lennie.
d) A jármű megtett távolságát, sebességét és az adatrögzítő lapot vagy lapokat tartalmazó berendezés felnyitásának regisztrálása csak automatikusan történhet.
2. A megtett távolság rögzítése
a) A megtett távolság minden kilométerét az adatrögzítőn a megfelelő koordinátán legalább 1 milliméteres eltéréssel kell ábrázolni.
b) A rögzített távolságadatnak a mérési tartomány felső határát elérő sebességek esetében is egyértelműen olvashatónak kell lennie.
3. A sebesség rögzítése
a) Az adatrögzítő lap formájától függetlenül a sebességrögzítő tűnek rendszerint egyenes vonalban és az adatrögzítő lap haladási irányához képest merőlegesen kell mozognia.
Az írószerkezet mozgása azonban görbe vonalú is lehet, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
az írószerkezet által rajzolt vonalnak merőlegesnek kell lennie a sebesség rögzítésére fenntartott terület átlagos kerületére (korong alakú lapok esetében) vagy tengelyére (szalag formájú lapok esetében),
az írószerkezet által rajzolt vonal görbületének sugara és a sebességrögzítésre fenntartott terület szélessége közötti aránynak az adatrögzítő lap formájától függetlenül legalább 2,4:1-nek kell lennie,
az időskálán lévő jelöléseknek ugyanolyan sugarú görbével kell átszelniük az adatrögzítő területet, mint az írószerkezet által rajzolt vonal. Az időskálán lévő jelölések közti távolságnak egy órát meg nem haladó időtartamot kell ábrázolniuk.
b) Az adatrögzítő lapon minden 10 km/h sebességváltozást a megfelelő koordinátán legalább 1,5 milliméteres változással kell ábrázolni.
4. Az idő rögzítése
a) A menetíró készüléket úgy kell kialakítani, hogy a vezetési idő tartamát mindig automatikusan rögzítse, és ahol szükséges, ott kapcsolókészülék használatával külön-külön rögzíteni lehessen az egyéb időket az alábbiak szerint:
(i) a
jel alatt: vezetési idő;
(ii) a
jel alatt: a munkaidő többi része;
(iii) a
jel alatt: minden más készenléti idő, nevezetesen:
várakozási idő, vagyis az az időtartam, amely alatt a gépjárművezetőnek csak abból a célból kell szolgálati helyén maradnia, hogy felszólításra elinduljon, vagy a vezetést folytassa, vagy más munkát végezzen,
az az időtartam, amit a gépjárművezető mellett tölt el, miközben a gépjármű halad,
a gépjármű közlekedése alatt a járműben kialakított hálóhelyen eltöltött idő,
(iv) a
jel alatt: vezetés megszakítása és a napi pihenőidő.
Az egyes Szerződő Felek a területükön bejegyzett járműveken használt nyilvántartólapon engedélyezhetik a fenti (ii) és (iii) bekezdésekben szereplő jelek szerint meghatározott idők rögzítését.
b) Biztosítani kell, hogy a vonalak tulajdonságai, egymáshoz viszonyított helyzete és szükség esetén a 4. a)pontban meghatározott jelek alapján egyértelműen meg lehessen különböztetni egymástól a különböző időket.
A különböző időtartamokat különböző vastagságú vonalakkal, illetve legalább ugyanolyan jól olvasható és értelmezhető módszer alkalmazásával kell egymástól megkülönböztetni az adatrögzítőn.
c) Ha a jármű személyzete egynél több gépjárművezetőből áll, akkor a 4. a) pontban foglalt adatokat gépjárművezetőnként külön-külön lapon kell rögzíteni úgy, hogy ezek mindegyike egy gépjárművezető adatait tartalmazza. Ez esetben a külön lapok készülékben történő továbbítását egy mechanizmus vagy két különálló és összehangolt mechanizmus biztosítja.
D) Zárószerkezet
1. Az adatrögzítő lapo(ka)t és az órabeállító mechanizmus irányítószerkezetét tartalmazó dobozt zárral kell ellátni.
2. Az adatrögzítő lapo(ka)t tartalmazó doboz minden egyes felnyitását, valamint az óraszerkezet minden vezérlését automatikusan rögzíteni kell a lapo(ko)n.
E) Jelölések
1. A menetíró készülék előlapján az alábbi jelöléseket kell alkalmazni:
a kilométer-számláló által mutatott szám mellett a távolság mértékegysége, amelyet a ,,km'' rövidítés jelöl,
a sebességskála mellett a ,,km/h'' jelölés,
a sebességmérő mérési tartománya ,,Vmin ... km/h, Vmax ... km/h'' formában. E jelölés nem szükséges, ha az szerepel a berendezés ismertető tábláján.
E követelmények azonban nem vonatkoznak az 1970. augusztus 10. előtt jóváhagyott menetíró készülékekre.
2. Az ismertető táblát be kell építeni a berendezésbe, és annak az alábbi jelöléseket kell tartalmaznia, amelyeknek a menetíró készülék felszerelése után is láthatóaknak kell lenniük:
a berendezés gyártójának neve és címe,
a gyártó száma és a gyártás éve,
a menetíró készülék típusának jóváhagyási jele,
a berendezés állandója ,,k = ... fordulat/km'' vagy ,,k = ....imp/km'' formában,
tetszés szerint fel lehet tüntetni a sebességmérés tartományát az 1. pontban megjelölt formában,
ha a műszer hajlásszögre való érzékenysége miatt a műszer által adott értékek túlléphetik a megengedett tűréshatárokat, akkor fel kell tüntetni a megengedett hajlásszöget az alábbi formában:
ahol a a berendezés (egyenesen felszerelt) előlapjának a vízszintes helyzethez képest mért szöge, amelyre a műszert hitelesítették, míg a b szög és a t szög az a hitelesítési szögtől való legnagyobb megengedett felfelé, illetve lefelé irányuló eltéréseket mutatja.
F) Maximális tűréshatárok (leolvasó és adatrögzítő készülék)
1. A vizsgálópadon felszerelés előtt:
a) megtett távolság
a tényleges távolságnál 1%-kal több vagy kevesebb, ha a távolság legalább 1 kilométer;
b) sebesség:
a tényleges sebességnél 3 km/h-val több vagy kevesebb;
c) idő:
naponta ± két perc, 7 nap alatt maximum 10 perc, amennyiben az óra működési ideje az ismételt felhúzás után nem kevesebb ennél az időszaknál (7 nap).
2. Felszereléskor:
a) megtett távolság:
a tényleges távolságnál 2%-kal több vagy kevesebb, ha e távolság legalább 1 kilométer;
b) sebesség:
a tényleges sebességnél 4 km/h-val több vagy kevesebb;
c) idő:
± 2 perc naponta vagy
± 10 perc hét naponként.
3. Használatban:
a) megtett távolság
a tényleges távolságnál 4%-kal több vagy kevesebb, ha e távolság legalább 1 kilométer;
b) sebesség:
a tényleges sebességnél 6 km/h-val több vagy kevesebb;
c) idő:
± 2 perc naponta vagy
± 10 perc hét naponként.
4. Az 1., 2. és 3. pontban meghatározott maximális tűréshatárok a készülék közvetlen közelében mért 0 és 40 °C közötti hőmérsékletekre érvényesek.
5. A 2. és 3. pontban meghatározott maximális tűréshatárok mérését a VI. fejezetben meghatározott körülmények között kell elvégezni.
IV. ADATRÖGZÍTŐ LAPOK
A) Általános szempontok
1. Az adatrögzítő lapoknak nem szabad akadályozniuk a műszer szabályos működését, és biztosítaniuk kell a rajtuk rögzített adatok kitörölhetetlenségét, könnyen olvashatóságát és azonosíthatóságát.
Normális páratartalom és hőmérsékleti viszonyok mellett az adatrögzítő lapoknak meg kell őrizniük méreteiket és a rajtuk rögzített adatokat.
Az adatrögzítő lapnak továbbá olyannak kell lennie, hogy a személyzet minden tagja feljegyezhesse rá az alábbi információkat anélkül, hogy a lapot megrongálná, vagy a feljegyzés rontaná a rögzített adatok olvashatóságát:
a) a lap használatának megkezdésekor – családnevét és utónevét;
b) a laphasználat kezdetének időpontját és helyét, valamint a laphasználat befejezésének időpontját és helyét;
c) minden jármű rendszámát, amelyre beosztották, a lapon rögzített első utazás kezdetén, és amennyiben a lap használata alatt járműcsere történt a másik jármű rendszámát is;
d) a kilométeróra állását:
a lapon regisztrált első utazás kezdetén,
a lapon regisztrált utolsó utazás végén,
a munkanap során történő járműváltáskor (az óraállás azon a járművön, amelyre beosztották, és óraállás azon a járművön, amelyre be fogják osztani);
e) a járműváltás időpontját.
Rendes tárolási körülmények között a bejegyzéseknek legalább egy évig pontosan olvashatóaknak kell maradniuk.
2. A lapokra – formájuktól függetlenül – legalább 24 órás időszak bejegyzéseinek rá kell férnie.
Ha több korongot kapcsolnak össze a személyzet beavatkozása nélkül elérhető folyamatos adatrögzítő kapacitás növelése érdekében, a különböző korongok közötti összeköttetést oly módon kell létrehozni, hogy ne legyenek kihagyások vagy átfedések a rögzített adatokban az egyik korongról a másikra történő áttéréskor.
B) Adatrögzítésre szolgáló területek és azok
beosztása
1. Az adatrögzítő lapok adatrögzítésre szolgáló részei a következők:
kizárólag a sebességre vonatkozó adatokra fenntartott sáv,
kizárólag a megtett távolságra vonatkozó adatokra fenntartott sáv,
egy vagy több terület a gépjárművezetők vezetési idejének, egyéb munkaidejének és készenléti idejének, megszakításoknak és pihenőidőinek rögzítésére.
2. A sebesség rögzítésére szolgáló területet 20 km/h-nak vagy ennél kisebb sebességnek megfelelő részekre kell osztani. A skála osztásaihoz a megfelelő sebességet számokban kell feltüntetni. A ,,km/h'' jelet legalább egyszer fel kell tüntetni a lapnak ezen a részén. A skálán lévő utolsó jelölésnek meg kell egyeznie a mérési tartomány felső határával.
3. A megtett távolság rögzítésére szolgáló területet úgy kell kialakítani, hogy a megtett kilométerek száma egyszerűen leolvasható legyen.
4. Az 1. pontban említett idők rögzítésére fenntartott területe(ke)t úgy kell jelölni, hogy a különféle időtartamokat egyértelműen meg lehessen különböztetni egymástól.
C) Az adatrögzítő lapra nyomtatandó
információk
Mindegyik lapon nyomtatott formában az alábbi információkat kell szerepeltetni:
a gyártó neve és címe vagy cégneve,
a lap mintájának jóváhagyási jele,
a menetíró készülékek azon típusának vagy típusainak jóváhagyási jele, amely(ek)hez a lap használható,
a sebességmérési tartomány felső határa, km/h-ban.
További minimális követelményként minden lapon szerepelnie kell nyomtatott formában egy oly módon beosztott időskálának, hogy az idő 15 perces időközönként közvetlenül leolvasható, és minden 5 perces időköz egyszerűen meghatározható legyen.
D) Szabad terület a kézzel beírandó
kiegészítések számára
A lapokon szabad helyet kell biztosítani ahhoz, hogy a gépjárművezetők legalább az alábbi adatokat beírhassák:
a gépjárművezető családneve és utóneve,
a laphasználat kezdetének időpontja és helye, valamint a laphasználat befejezésének időpontja és helye,
azon jármű vagy járművek rendszáma(i), amely(ek)re a gépjárművezetőt a lap használata alatt beosztották,
azon jármű vagy járművek kilométeróra-állásai, amely(ek)re a gépjárművezetőt a lap használata alatt beosztották,
minden járműváltás időpontja.
V. A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK
FELSZERELÉSE
A) Általános szempontok
1. A menetíró készüléket úgy kell elhelyezni a járműben, hogy a gépjárművezető az üléséről jól lássa a sebességmérőt, a kilométer-számlálót és az órát, miközben e műszerek valamennyi alkatrésze, a meghajtást végző alkatrészeket is beleértve, védve legyenek a véletlen sérülésektől.
2. Biztosítani kell, hogy a menetíró készülék állandóját egy adapternek nevezett alkalmas készülékkel hozzá lehessen igazítani a jármű jellemző együtthatójához.
A két vagy több hátsóhíd-áttétellel rendelkező járműveket kapcsolószerkezettel kell ellátni, amely a különböző áttételeket automatikusan összehangolja azzal az áttétellel, amelynek alapján a menetíró készüléket a járműhöz beállították.
3. Miután a felszereléskor elvégezték a menetíró készülék ellenőrzését, egy felszerelési táblát kell jól látható helyen felerősíteni a készülék mellett, vagy magára a készülékre. Minden ellenőrzés után, amikor egy szerelő vagy egy feljogosított műhely elvégzi a készülék szükséges beszabályozását, vagy módosítását, az előző helyére egy új táblát kell felszerelni.
A táblán legalább az alábbi adatokat kell feltüntetni:
a feljogosított szerelő vagy műhely neve, címe vagy cégneve,
a jármű jellemző együtthatója ,,w = ... fordulat/km'' vagy ,,w = ... imp/km'' formában,
a gumiabroncsok tényleges kerülete ,,1 = ... mm'' formában,
azon időpontok, amikor a jármű jellemző együtthatóját és a gumiabroncsok tényleges mért kerületét meghatározták.
B) Zárjel
Zárjellel az alábbi alkatrészeket kell ellátni:
a) a felszerelési táblát, kivéve, ha az úgy van felerősítve, hogy a rajta lévő jelölések megrongálása nélkül nem távolíthatók el;
b) a szoros értelemben vett menetíró készülék és a jármű közötti összeköttetés két végét;
c) magát az adaptert és annak áramköri csatlakozási pontját;
d) a kapcsolószerkezetet két vagy több hátsóhíd-áttétellel rendelkező járműveknél;
e) az adaptert és a kapcsolószerkezetet a menetíró készülék többi részével összekötő kapcsolóelemeket;
f) a III. fejezet A) pontjának 7. b) bekezdése alapján előírt burkolatokat.
Különleges esetekben a menetíró készülék típusának jóváhagyásakor további zárjeleket is előírhatnak, és a jóváhagyási engedélyben meg kell adni e zárjelek helyét.
Szükséghelyzetben csak a b), c) és e) bekezdésekben említett zárjeleket lehet eltávolítani; a zárjelek feltörésekor minden alkalommal írásos nyilatkozatot kell készíteni a feltörés okairól, amelyet az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
VI. ELLENŐRZÉSEK
ÉS FELÜLVIZSGÁLATOK
A Szerződő Fél kijelöli az ellenőrzéseket és felülvizsgálatokat végző szerveket.
1. Új vagy javított műszerek hitelesítése
Minden egyes új vagy javított készüléket a helyes működése, valamint a III. fejezet F) 1. pontjában megjelölt határokon belül leolvasott és rögzített adatainak pontossága szempontjából hitelesíteni kell az V. fejezet B) f)pontja szerinti zárjelekkel.
A Szerződő Fél ezért előírhat egy első beszabályozást, mely annak ellenőrzéséből és megerősítéséből áll, hogy az új vagy javított készülék megfelel a típusjóváhagyott modellnek és/vagy a jelen melléklet és függelékei követelményeinek, vagy e hitelesítési jogkört átruházhatja a gyártókra vagy azok meghatalmazottjaira.
2. Felszerelés
A járműre történő felszereléskor a menetíró készüléknek és az egész szerelésnek eleget kell tennie a III. fejezet F) 2. pontjában meghatározott maximális tűréshatárokra vonatkozó rendelkezéseknek.
Az ellenőrző vizsgálatokat a feljogosított szerelőnek vagy műhelynek saját felelősségére kell elvégeznie.
3. Időszakos felülvizsgálatok
a) A járművekre felszerelt menetíró készülék időszakos felülvizsgálatát legalább kétévente kell elvégezni, ami összeköthető a járművek műszaki vizsgájával is.
A felülvizsgálatok során ellenőrizni kell:
a menetíró készülék rendeltetésszerű működését,
a menetíró készülék típus-jóváhagyási jelét,
a felszerelési tábla felerősítését,
a menetíró készülék zárjeleinek érintetlenségét a járműszerelvény más részein,
a gumiabroncsok tényleges kerületét.
b) A III. fejezet F) 3. pontjában foglalt maximális tűréshatárok betartását legalább hatévente egyszer ellenőrizni kell, bár az egyes Szerződő Felek gyakrabban is előírhatják a területükön bejegyzett járművek felülvizsgálatát. A felülvizsgálat során le kell cserélni a felszerelési táblát.
4. A hibák mérése
A felszerelésnél és a használatnál a hibák mérését – amelyek megfelelnek a szokásos vizsgálati feltételeknek – az alábbi körülmények között kell elvégezni:
rakomány nélküli jármű, szokásos menetkész állapotban,
a gyártó előírásai szerinti gumiabroncsnyomás,
a szabályozás által megengedett határokon belüli gumikopás,
a jármű mozgása: a saját motorral hajtott járműnek egyenes vonalban, síkfelületen kell haladnia 50±5 km/h sebességgel; a vizsgálatot ugyanilyen pontossággal működő próbapadon is el lehet végezni.
Melléklet – 2. függelék
JÓVÁHAGYÁSI JEL ÉS ENGEDÉLY
I. JÓVÁHAGYÁSI JEL
1. A jóváhagyási jel az alábbi részekből áll:
Egy téglalap, amelyben elhelyezett ,,e'' betűt követően a típusjóváhagyást engedélyező ország megkülönböztető száma szerepel az alábbi egyezményes megállapodás szerint:
Németország – 1
Franciaország – 2
Olaszország – 3
Hollandia – 4
Svédország – 5
Belgium – 6
Cseh Köztársaság – 8
Spanyolország – 9
Jugoszlávia – 10
Egyesült Királyság – 11
Ausztria – 12
Luxemburg – 13
Norvégia – 16
Dánia – 18
Románia – 19
Lengyelország – 20
Portugália – 21
Orosz Föderáció – 22
Görögország – 23
Írország – 24
Horvátország – 25
Szlovénia – 26
Szlovákia – 27
Fehéroroszország – 28
Észtország – 29
Moldáv Köztársaság – 30
Bosznia-Hercegovina – 31
Lettország – 32
A további számok kiosztása a következőképpen történik:
(i) A gépjármű-berendezések és alkatrészek jóváhagyásának és jóváhagyása kölcsönös elismerésének egységes feltételei elfogadásáról szóló 1958. Évi Egyezményhez csatlakozott Szerződő Felek ugyanazokat a számokat kapják, mint amelyeket ezen országok részére nevezett Egyezmény kijelöl.
(ii) Az 1958. Évi Egyezményben Szerződő Félként nem szereplő országok részére – abban az időrendi sorrendben, amelyben ratifikálják a jelen Megállapodást, vagy csatlakoznak ahhoz,
továbbá
Egy jóváhagyási számot, amely megegyezik a menetíró készülék prototípusára vagy az adatrögzítő lap mintapéldányára vonatkozó jóváhagyási engedéllyel, amely e téglalap közvetlen közelében bárhol elhelyezhető.
Megjegyzés: Az 1958. évi Egyezményben és az AETR Megállapodásban meghatározott egyezményes jelek későbbi egyezőségének biztosítása érdekében az új Szerződő Felek részére az Egyezményben és a Megállapodásban ugyanazt a számot kell kijelölni.
2. A jóváhagyási jelet fel kell tüntetni minden menetíró készülék felszerelési tábláján és minden adatrögzítő lapon. Ennek kitörölhetetlennek és mindig jól olvashatónak kell lennie.
3. Az alábbi jóváhagyási jel méretei milliméterekben vannak megadva, és a minimális méreteket jelentik. A méretek közötti arányokat meg kell tartani.
_______
(1) A számok kizárólag tájékoztató jellegűek.
II. JÓVÁHAGYÁSI ENGEDÉLY
A jóváhagyást engedélyező Szerződő Fél a kérelmező részére jóváhagyási engedélyt állít ki, amelynek mintája az alábbiakban látható. A Szerződő Fél ezen engedély másodpéldányaival tájékoztatja a többi Szerződő Felet a kiadott engedélyekről vagy az esetleges visszavonásokról.
-----------------------
JÓVÁHAGYÁSI ENGEDÉLY
-----------------------
Az illetékes hatóság neve: ................
Értesítés*
a menetíró készülék típusának jóváhagyása
a menetíró készülék típusjóváhagyásának visszavonása
az adatrögzítő lap mintapéldányának jóváhagyása
az adatrögzítő lap jóváhagyásának visszavonása
-----------------------
Jóváhagyás száma: .......
1. Védjegy vagy márkanév: ...................
2. A minta típusának neve: ..................
3. A gyártó neve: ...........................
4. A gyártó címe: ...........................
5. Jóváhagyás benyújtásának dátuma: .........
6. Vizsgálat helye: .........................
7. A vizsgálati jelentés kelte és száma: ....
8. A jóváhagyás kelte: ......................
9. A jóváhagyás visszavonásának kelte: ......
10. A menetíró készülék típusa(i), amely(ek)ben a lap felhasználható:
..........................................
11. Hely: ....................................
12. Dátum: ...................................
13. Mellékelt ismertetők: ....................
14. Megjegyzések: ............................
..........................................
.........
(aláírás)
_______
* A nem kívánt rész törlendő.
ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV
A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkafeltételeiről szóló Európai Megállapodás aláírásával a hivatalosan megbízott alulírottak az alábbiakban állapodtak meg:
A Szerződő Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodás nem érinti a munkaidő tartamának és megosztásának tárgyában esetlegesen a későbbiekben létrejövő rendelkezéseket.
A Megállapodás 4. Cikkéhez:
A 4. Cikk 1. pontjában foglalt rendelkezést nem szabad úgy értelmezni, mintha az egyik országban bizonyos típusú járművekre bizonyos napokon vagy órákban bevezetett forgalmi korlátozások a gépjárművet bejegyző országon kívül más országra is vonatkoznának. A 4. Cikk 2. pontjában foglalt rendelkezést nem szabad úgy értelmezni, mintha korlátozná valamely Szerződő Felet abban, hogy saját területén érvényt szerezzen a bizonyos típusú járművekre bizonyos napokon vagy órákban bevezetett forgalmi korlátozásokat szabályozó hazai törvények és rendeletek előírásainak.
A jelen Megállapodás 4. Cikkének 2. pontjában hivatkozott külön megállapodást aláíró Szerződő Felek, amelyek engedélyezik a külön megállapodást aláíró felek területén megkezdett és befejezett nemzetközi közúti fuvarozást azon járművek számára, amelyeket a jelen Megállapodásban Szerződő Félként szereplő, de az említett külön megállapodásban nem szereplő Államban tartanak nyilván, az ilyen fajta fuvarozási műveletekre engedélyt adó kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötését ahhoz a feltételhez köthetik, hogy az ilyen fuvarozási műveleteket végző járművek személyzete az említett külön megállapodást aláíró Államok területén megfeleljenek az említett külön megállapodás rendelkezéseinek.
A Megállapodás 12. Cikkéhez:
Alulírottak a jelen Megállapodás hatálybalépése után megvitatják, hogy a jelen Megállapodásba nem kellene-e egy olyan záradékot módosítással belefoglalni, amely szerint a járműbe felszerelt, jóváhagyott típusú menetíró készüléknek lehetőleg fel kellene váltania az egyéni ellenőrző könyvet.
A Megállapodás 14. Cikkéhez:
A Szerződő Felek elismerik, hogy célszerű lenne, ha
– az egyes Szerződő Felek olyan intézkedéseket vezetnének be, amelyek alapján nemcsak akkor indíthatnának eljárást, amikor a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megszegésére a saját területükön kerül sor, hanem akkor is, ha a Szerződő Fél által bejegyzett, nemzetközi közúti fuvarozást végző jármű egy másik Szerződő Fél területén követ el jogsértést;
– segítséget nyújtanának egymásnak az elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos bírságok kiszabásában.
A Megállapodás mellékletéhez:
Svájc a jelen Megállapodáshoz csatolt melléklet általános rendelkezéseinek 4. pontjában foglaltaktól függetlenül mellőzheti azon előírás betartását, amely szerint a munkaadóknak alá kell írniuk az egyéni ellenőrző könyvben lévő heti jelentéseket.
Ennek tanúbizonyságául az alulírottak kellő meghatalmazás birtokában aláírták a Jegyzőkönyvet.
Készült ezerkilencszázhetven július első napján Genfben, egyetlen angol és francia nyelvű példányban, amelyek szövege egyaránt hiteles.''
3. § A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkaviszony létesítésére, munkavégzésére, továbbá a munkaidejére és pihenőidejére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt az e törvénnyel kihirdetett Megállapodásban foglalt eltérő rendelkezésekkel kell alkalmazni.
4. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.2
(2)3 Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter továbbá a közlekedésért felelős miniszter, hogy a Megállapodásban foglaltak ellenőrzésével kapcsolatos – szakterületükre vonatkozó – részletes szabályokat miniszteri rendeletben állapítsák meg.4
5. § E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2000. április 19-től kell alkalmazni.
Utolsó módosítás: 2011.05.02